Saito Morihiro sensei 9. danos aikidó mester, aki a leghosszabb ideig tanult O-Senseitől az iwamai dodzsóban. A források mind mást írnak mikor is kezdett aikidózni, de valamikor 17-19 évesen. Saito sensei rendszerezte azokat a fegyveres technikákat, amiket mi is gyakorlunk. Számos országban járt és oktatott az egész világon.
Egy szegény faluban nőtt fel nem messze Iwamától, felnézett a régi kor szamurájaira, ahogy a legtöbb gyermek a környezetéből. Akkoriban az iskolákban judót és kendót lehetett tanulni. Saito sensei a szamurájok iránti rajongása miatt a kendót választotta.
A második világháború után betiltották a harcművészetek gyakorlását, valamint bármiféle fegyver viselését, így azokat az eszközöket se lehetett használni, amik az edzéshez kellettek. Éppen ezért úgy határozott, hogy pusztakezes önvédelmet fog tanulni.
Először karatézni kezdett, majd a munkája miatt Iwamába kellett mennie, így új harcművészet után nézett. Saito sensei úgy gondolta, hogy a judo lesz a legmegfelelőbb számára. Mígnem egyszer hallott egy öregemberről, aki furcsa technikákat gyakorol a hegyekben. Ekkor találkozott O-Senseijel és csatlakozott az akkori tanítványok közé, mint például Ueshiba Kisshomaru vagy Tohei Koichi.
A kezdet kemény időszak volt számára, de köszönhetően munkarendjének a Japán Nemzeti Vasútnál sokat tudott gyakorolni O-Sensei mellett. Az edzések kora reggel kezdődtek és mindenféle eszközzel folyt a gyakorlás. Mivel munkája úgy nézett ki, hogy 24 órát dolgozott aztán 24 órát nem, így amikor visszatért az iwamai dodzsóba sokszor a tanítványok már elmentek, ezért sok lehetősége volt egyedül O-Senseijel gyakorolni.
A háború után bár az élet kezdett visszaállni a rendes kerékvágásba, vidéken nem volt fényes a helyzet. Éppen ezért a sok munkanélküli ember új lehetőséget látva csatlakozott O-Senseihez Iwamában, egy idő után azonban több embert kellett etetni, mint amennyit a dodzsóhoz tartozó föld képes lett volna ellátni. Ueshiba Morihei ekkor elküldte az embereket, hogy a környéken lévő használaton kívüli földeket tisztítsák meg így használhatóvá téve a bevetésre.
O-Sensei halála előtt Saito senseit bízta meg az iwamai dodzsó vezetésével, ahol a tanítványok nagy része kemény fizikai munkás volt, így a gyakorlás is rengeteg kondicionáló és erősítő gyakorlatot tartalmazott, valamint sokat kellett az dodzsó földjeit művelniük. Szemben a Hombu dodzsó gyakorlóival, akik Tokióban irodai munkások voltak, számukra tehát hatalmas kihívás volt Iwamába menni gyakorolni, ahol az ottani gyakorlók szerették megkeményíteni a városi aikidokák életét.
Saito sensei igyekezett O-Sensei tanításait tovább vinni. Szerinte az aikidóban nagyon fontos szerepe van az ateminek, valamint az egész pusztakezes gyakorlás a fegyveres gyakorlatokon alapul. Fontosnak tartotta még, hogy más harcművészetek támadásaiból történő technika végrehajtást is gyakoroljanak, igen nagy hangsúlyt fektetett még a helyes testtartás megtanulására is.
Az 1970-es években rengetegen mentek Iwamába, hogy Saitó senseitől tanuljanak, nemcsak japánok, hanem más külföldi országokból is érkeztek tanítványok, akik aztán hazatérve az ő tanításait kezdték el tanítani. Azonban voltak Saito senseinek olyan japán tanítványai is, akiket külföldre küldött oktatni, ezenfelül ő is sokszor látogatott meg más országokat.
Később a stílusára elkezdtek úgy hivatkozni, mint az iwamai stílus, Európában Saito sensei és tanulói megalakítottak egy dan rendszert, amit iwama ryunak hívtak és fokozatokat lehetett szerezni, ezenfelül közvetlenül tőle elismerést lehetett kapni mind bokken mind pedig jo használatából. Habár ez a külön rendszer létezett, Saito sensei soha nem lépett ki az Aikikai köteléke alól.
O-Sensei sok fegyveres technikát mutatott, tanított, azonban volt egy híres mondása miszerint csak annak szabadna fegyverrel gyakorolnia, aki azt használni is tudja. Tanításaiból sokszor hiányzott a rendszer, Saito sensei pedig összegyűjtötte ezeket a technikákat és egy jól értelmezhető, egymásra épülő technikák rendszerévé alakította át. Élete során sok könyvet írt az aikidóról, valamint számos videója a fegyveres technikákról megtalálható az interneten.