Aikidóra

Nemrég tartottuk Aikidóra nevű éves seregszemlénket, mely idén nyolcadik alkalommal került megrendezésre. Több mint kétszáz résztvevő, és mintegy ötszáz néző töltötte meg a budakeszi Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium auláját.

A házigazda budakesziek mellett, Üröm, Békásmegyer, Józsefváros, Hűvösvölgy és a Marczibányi tér klubjainak gyakorlói mind képviseltették magukat. Jelen bejegyzésben szeretném nektek kicsit bemutatni az Aikidóra történetét, hogy ezáltal is jobban részesei legyetek, és lássátok miért is olyan fontos ez a klub életében.

Az ötlet…

Egy nap, még 2011-ben épp a klub tagságát összekovácsoló lehetséges programokról beszélgettünk egy nagyon jó barátommal, mikor szóba került, hogy japánban minden évben megrendezik az Országos Aikido Bemutatót, éppen az 50. alkalomra készültek akkor.


Ueshiba Moriteru Doshu-az aikido jelenlegi vezetőjének bemutatója 2012-ből.

Ezt az eseményt ott nagyon komolyan veszik, mindenkinek fontos a közösséghez tartozás, aki csak teheti ott van, hogy nézőként, vagy előadóként részt vegyen a mára igencsak hosszú programon.

Szó szót követett, és megvolt a terv, 2012-ben útjára indítjuk saját szervezetünk éves seregszemléjét. Hamarosan neve is lett:

Aikidóra

Készítsd fel a gyerekeket, másra ne legyen gondod, mosolygott. A dátumot kitűztük, visszaút nem volt. Sokat bemutatóztunk már addig, de inkább toborzó jelleggel, és egyébként is ilyen létszámú résztvevővel még sosem. Akkoriban 60-70-en lehettünk, gyerekek felnőttek lelkesen készültünk. Mindenesetre mire kibéreltük a hűvösvölgyi helyszínünk tornatermét, már rohamosan közeledett a nagy nap, mely május első vasárnapjára, éppen Anyák napjára esett.

Szombaton felhívott a barátom, hogy ugorjak már át hozzá, van ott nála számomra valami. Az állam majd leesett, mikor elővett, egy egész tornaterem berendezésére alkalmas díszlet kollekciót. Igényesen megálmodva, és tökéletesen legyártva. Tudod, a csomagolás az fontos- mondta, én meg a meghatottságtól a könnyeimmel küszködtem.

Holnap Anyák napja, a virágokat reggel hozzák, hogy frissek és szépek legyenek…most pedig fussuk át mégegyszer a programot. Kissé döcögve, hangosítás, és mindenféle tapasztalat nélkül, de nagyon családias, jó hangulatban zajlott le az első bemutatónk.


A szünetben egy vers kíséretében, egy szál rózsával köszöntötték édesanyjukat a gyerekek.

A műsor végén vastapssal fejezte ki tetszését a közönség, a gyerekek nagyon élvezték, nemkülönben a szülőket, akik kaphattak egy kis ízelítőt és láthatták a tanulókat egészen a kezdő szinttől a mester fokozatig. Rögtön elhatároztuk, hogy a kezdeményezés jó, és folytatjuk.

Az alábbi videó is ekkor készült:

ezt az összeállítást pedig egy szülő készítette 2015-ben:


2013.

A csapat

A szervezet létszáma évről évre nőtt, amit kezelni kellett, de szerencsére a szervező csapat is tapasztaltabb lett, és hála nekik, sok mindent sikerült mára profibbá, gördülékenyebbé tenni. Nagyon sok vidám emlékünk van a közös munka kapcsán, ami a mai napig bővül egy–egy nem várt esemény megoldásával.


2014.

2015.

Sokáig a rendezvény előtti este, inkább éjszaka rendeztük be a termet, ami amolyan buli előtti pizsama parti volt mindig, és általában néhány családi pizza elfogyasztásával ért véget.


Laci, Tomi, Karesz, Zoli, Nóra, Peti, Gabi, Zsuzsa, Gergő, Feri

A szervezők közül mára szinte mindenkinek megvan a visszatérő feladata. Az évek során kialakult ki miben jó, és azokat a dolgokat végzi el, így a munka előtt már csak egy rövid egyeztetés szükséges, ha valami eltér a megszokottól.

Eleinte direkt Anyák napjára időzítettük az eseményt, és első évi jó szokásunkat megtartva virággal szerettünk volna kedveskedni minden szülőnek. Petivel már hajnal 4 órakor a nagybani piacon vártuk a nyitást, aztán délutánig dolgoztunk a virágokkal….mert nincsen rózsa tövis nélkül (legalábbis a budaörsi virágpiacon).

Az első bemutatón rájöttünk, hogy hangosítás nélkül egyszerűen nem megy. A problémát egy felajánlás oldotta meg, amiért nagyon hálásak vagyunk. Hosszú évekig önként, szuper technikával segített minket Magos Balázs, akinek Benedek fia már rég nem járt edzésre, mégis minden évben, az első hívó szóra helyet kaptunk a naptárjában.

Hakama

Hogy a gyerekeket motiváljuk a felkészülésben, azt találtuk ki, hogy a feketeöves mesterek által hordott fekete nadrágot , úgynevezett hakamát kaphatnak minden csoportból a legjobbak a bemutató idejére.


Hakamák gazdára várva

Nagy terhet vett le a vállunkról az egyik szülő, Orsi, aki elkészítette nekünk az eredeti japán ruhadarab pontos másolatát. A gyerekek persze nagyon örültek a kitüntetésnek, a mai napig számon tartják ,hogy kik azok akik az elmúlt években kiérdemelték ezt a különlegességet.


2016.

Ahogy múlt az idő, egyre nehezebb volt a rendezés, éreztük, már alig tudjuk bepréselni az embereket a terembe. Aztán valahogyan egyik évben csordultig tele lett, kinőttük a hűvösvölgyi helyünket.

Az egyesület fennállásának 10 éves jubileumáról, egy nagyon szép ünnepséggel sikerült megemlékezni, de tudtuk az Aikidóra új helyszínen folytatja történetét.
jubileumi videó:


2017. a 10 éves jubileum éve

Korábbi edzőtábori tapasztalatok alapján kerültünk a Gerevich Aladár vívócsarnokba, ahol a helyszín ideálisnak bizonyult, mert tágas volt a nézőtér, és a „színpad” is.


2018. akcióban a fiatalok

Aikidóra 7. a Gerevich vívócsarnok

A zökkenőmentes helyszínváltás elindított bennünk egy gondolatmenetet, hogy mi lenne, ha elvinnénk a bemutatót minél több helyre, főleg ahol már működnek csoportjaink.

Ezek fényében nagy örömömre szolgált, hogy 2019-ben sikerült Budakeszin megtartani a 8. bemutatónkat, hiszen 2007-ben innen indult útjára a klub. A gyakorlást év elején kezdtük meg, azóta minden edzésen tettünk érte, hogy a nagy napon profin menjenek a feladatok.

A felkészülés megkezdése előtt az oktatók le szoktak ülni, és megbeszélik, nagyjából milyen jellegű technikákkal készítik fel a csoportjukat. Az edzéseken kiválasztjuk a párokat, betanuljuk a gyakorlatokat. Mindig jó látni, hogy a kezdeti káoszból a végére hogy lesz egy szép, pontos előadás.


Aikidóra 8. Budakeszi

A gyerekeknek ilyenkor van lehetősége beszállni a koreográfia kidolgozásába, amit mindig nagyon élveznek. Kiváltképp, ha valami „utcai szituáció” megelevenítéséről van szó. Sokszor, főleg a nagyobbak, maguktól találják ki, milyen legyen a rosszfiú jelmeze, vagy mi legyen az akciót megelőző párbeszéd.


okostelefon védelem mindenek előtt

A rendes edzéseken általában a szülőknek nincs lehetősége figyelemmel követni a gyermekét, erre az övvizsgák, és a bemutatók alkalmával van csupán lehetőség, ráadásul ezekre az eseményekre mindig szertettel várjuk mindazokat, akiknek a gyermekek meg szeretnék mutatni kedvenc hobbijukat. Sok esetben jönnek nagyszülők, akik távolabb élnek, és csak az elbeszélésekből ismerik az aikidót, vagy osztálytársak, akik sokszor hallják, hogy ma edzésem lesz, de el sem tudják képzelni milyen is a harcművészetek világa. Volt már olyan is, hogy valakinek az osztályfőnöke jött el, mert már olyan sokat hallott rólunk.

A bemutatók amellett, hogy látjuk az aikidó technikai rendszerét, nagyon hasznosak gyakorlóknak és nézőknek egyaránt. Mindig sok információt, érdekességet mondunk el a hallgatóság részére, így kiegészül mind a szülők, mind a tanulók aikidóról alkotott eddigi képe, színesebb lesz tudása.
Szerencsére nemcsak a tanítványokkal, de a szülőkkel is jó, közvetlen a kapcsolat, így sok visszajelzést kapunk arról, hogy mi az ami tetszett, és miben lehetne még fejlődni. Igyekszünk megfelelni az igényeknek, és bízunk benne, hogy az ötvenedik Aikidórát is megrendezhetjük egykoron.